A kúszó növények nagy népszerűségnek örvendenek mind a városokban, akár a tömbházakra felfuttatva, mind vidéken a kerítésen, egy lugasban vagy akár a házfalon is.
Amellett, hogy a házhoz illő kúszó növények esetén roppant mutatóssá varázsolja falunkat, még hasznos is lehet.
A szépség nem minden
A kúszó növények funkciója a házfalon több is lehet, mint pusztán az esztétika. Akár a ház falának megóvásában is segíthetnek. A falat beborító összefüggő növényzet az erősebb szelektől, az esők miatti nedvességtől is óvják a falat. Sőt a nyári napsütés esetén sem engedi annyira felmelegedni a falakat, így természetesen „hűtve” a házakat.
Azért lehetnek hátrányok is
A legfontosabb, hogy a választott kúszó növények igényeit és tulajdonságait ismerjük meg alaposan. A karbantartásukra mindenképpen ügyeljünk! Kellemetlen meglepetés lehet, ha a kúszó növények egyszer csak leszedik a vakolatot a falról, de előfordulhat, hogy a tetőben tesznek kárt. Odafigyeléssel megelőzhető a baj, vagyis érdemes rendszeresen ellenőrizni a növényeket és a ház falának állapotát.
Milyen szempontok szerint válasszunk a kúszó növények közül?
Jól fontoljuk meg, hogy milyen növényt és melyik falra futtatjuk fel. Itt sem csak a szépség a kérdéses! Persze fontos, hogy a falunkhoz illő legyen, ahogy az is, hol mutat
igazán szépen. Más szempontból viszont télen még jól jöhet a napsütés a házfal melegítéséhez. És természetesen figyelembe kell vennünk az adott fajta igényeit is, azaz
milyen feltételek kellenek, hogy szépen fejlődjön.
Szerencsére elég nagy a választék. Lehet lombhullató, örökzöld, mely télen-nyáron díszít, esetleg valamilyen virágzó fajta. Szempont lehet az is, hogy lentről futtatjuk felfelé vagy fordítva. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes szakeladó, illetve szakember segítségét is kikérni.
Néhány gyakori fajta a kúszó növények közül, melyek hazánkban is népszerűek:
Borostyán (Hedera)
Az egyik legnépszerűbb a kúszó növények között ez a fényes levelű örökzöld szépség.
Különösen a téli időszakban tűnik ki élénkzöld leveleivel. Szinte bárhova képes felkúszni. Kedveltségének köszönhetően ma már sokféle nemesített változattal is találkozhatunk (sárgás vagy éppen tarka levelek). Talajjal szemben igénytelen, jól tűri az árnyékot is. Erősen ajánlott a rendszeres metszése, hogy kordában tartsuk.
Lilaakác (Wisteria)
Lombhullató, fás szárú kúszó cserje, amely gond nélkül akár 10 méteres magasságba is felkapaszkodik. Rendkívül látványos a májusban nyíló 20-30 cm-es lecsüngő, lilás virágfürtjeivel, de magában a levelei is komoly díszítő értékkel bírnak. A napos fekvés és a jó vízelvezetésű talaj mellett fontos a rendszeres metszése. Nagyon erős, így odafigyelést igényel, nehogy megrongálja a tetőt, ereszcsatornát!
Örökzöld trombitacserje (Bignonia capreolata)
Másik nevén bignónia. Virágzáskor szinte beborítja a csoportosan növő, tölcsér alakú, narancssárgás színű virága a falat. Kacsokkal kapaszkodik, s egy kis segítséggel akár 5-10 méteres magasságba is felfuttathatjuk. Virágai mellett, a sötétzöld fényes levelei is igen szépek, s ősszel bordós árnyalatúra színeződhetnek. A jó vízáteresztő képességű talajt kedveli, s közepes a vízigénye, azaz különösen a nyári szárazságok idején igényli az öntözést.
Közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta)
A lombhullató kúszó növények közé tartozik a vadszőlő, mely tavasztól őszig gyönyörű levélzetével díszíti a falakat. A kúszáshoz viszont támasztékra lesz szüksége. A talajjal szemben nem válogatós, meglehetősen igénytelen, jó szárazságtűrő növény, mely főleg ősszel az elszíneződő leveleivel, s kékes színű bogyós terméseivel lesz igazán szép.
Kúszólonc (Lonicera) fajok
Szintén nagyon népszerűek a dús lombozatukkal és rendkívül mutatós és illatozó virágaikkal díszítő kúszóloncok. Ráadásul sok faj közül válogathatunk, akár örökzöldet, akár lombhullatót szeretnénk, könnyen megtalálhatjuk a nekünk tetszőt.
Általánosságban jellemző rájuk a közepes vízigény, ami miatt rendszeres öntözést igényelnek, a talajjal szemben nem válogatósak és több fajta kifejezetten szereti az árnyékos fekvésű helyet is. Ajánlatos a tervezésnél alaposan utánajárni az adott fajta igényeinek. Néhány kedvelt kúszólonc faj: a Borostáslevelű lonc (Lonicera henryi) csavarodva kúszó, gyönyörű levélzetű örökzöld növény, mely 5-8 méteres magasságba is képes felfutni. A Tatár lonc (Lonicera tatarica) 3-4 méteresre megnövő lombhullató fajta, mely sötétzöld lombja mellett rózsaszín (esetleg fehéres) virágaival díszít. A Búbos lonc (Lonicera periclymenum) fás szárú, lombhullató növény, mely 5 méteres magasságig is képes csavarodva felkúszni. A Japán lonc (Lonicera japonica) gyönyörű zöld levélzetével és kezdetben fehér, majd később sárgássá színeződő virágaival díszít. (Fontos: Termése a madaraknak igazi csemege, de az ember számára mérgező!)
Kerti iszalag (Clematis ‘Jackmanii’)
Lombhullató cserje, melynek virágai nagy méretűek és kékeslila színben pompáznak. 3-4 méteres magasságig tud felfutni, de ehhez támasztékra van szüksége. Félárnyékos vagy napos helyen fejlődik legszebben, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajon. Rendszeres öntözést igényel, s időnként nem árt kissé megmetszeni.
A sor hosszan folytatható lenne, hiszen a hazánkban is nevelhető kúszó növények választéka szerencsére igen nagy. Annak érdekében, hogy a végeredmény az elképzelésnek megfelelő legyen, érdemes alaposan megfontolni, milyen növényt is válasszunk! És természetesen a karbantartási munkákat sem szabad elhanyagolni, hogy a kúszó növények összes előnyét élvezhessük, lehetőleg hátrányok nélkül.
A képek forrása: pixabay.com